Bemutatkozás
Aktuális
Pályázatok
Események
KHJ
Kapcsolat


Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a Nemzeti Együttműködési Alap, NEA-E-18-0002 azonosító számon MOTOMED láb-és kézmozgató gép beszerzésének támogatása címen benyújtott pályázatát 900 000 -kilencszázezer - forinttal támogatta.







"Szemem tavában magadat látod"

Örömmel szeretnénk tájékoztatást nyújtani arról, hogy a MOL Gyermekgyógyító Programra,
az Aprónép Alapítvány a Gyermekek Megsegítésére által beadott pályázatunkat
"Szemem tavában magadat látod" - címmel


ismét sikeresnek ítélték!


Az így elnyert támogatási összeggel lehetőségünk nyílt a művészetterápiás évközi
rehabilitációs munka és nyári specifikus élménytáborok eszköz igényeinek

finanszírozására a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak
Gyermek és Ifjúságpszihiátriai Rehabilitációs Osztályán.



Olyan komplex élményközpontú programot valósítunk meg az aktív
gyógyító-gondozó-tanító-kommunikációs-szocializációs munkánk során, amely a terápiás
folyamatban a gyermek önbizalmát és önértékelését növeli, flow és sikerélményt
hordoz magában és belső értékek és erőforrások mobilizálását célozza meg.


A támogatási programot az osztály szakképzett munkatársai által,
egyéni és csoportos foglalkozások keretében valósítjuk meg.


Címünk: 1025 Budapest, Ali utca 14.
Tel: 06 1 345 06 01


Az új programjainkra szeretettel várjuk ellátást igénylő gyermeküket!





A Koraszülött gyermekek szüleinek edukációs és mentálhigiénés megsegítése - programsorozat; 2016-17.:

Az Aprónép Alapítvány az FSZK - Szülősegítő pályázata keretein belül egy olyan programsorozatot valósított meg, amelyben a Szent János Kórház Csecsemő, Koraszülött-és Gyermekosztálya,valamint Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Rehabilitációs Osztálya szakemberei fogtak össze az I. sz. Gyermekklinika és a Péterfy Sándor utcai Kórház Koraszülött Osztályának szakembereivel. A program célja az érintett szülőcsoport minél szélesebb körű bevonása, tájékoztatása és pszichés támogatása volt.


A program ismertetése

Magyarországon a környező országokhoz és főként az európai átlaghoz viszonyítva magasabb a koraszülöttségi gyakoriság. Egyes szakértők szerint a koraszülés nálunk népbetegségnek számít. Örvendetes viszont, hogy a neonatológia a gyermekgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, melynek köszönhetően egyre több igen kis születési testtömegű újszülött marad életben és eközben a súlyos, maradandó sérüléssel járó állapotok száma stagnál. Az egyre rövidebb gesztációs időre, egyre kisebb születési testtömeggel világra jövő újszülöttek természetesen hosszabb időt töltenek a Perinatális Intenzív Centrumokban, akár 2-3 hónapot is. Az édesanyák jelen lehetnek, az újszülött közelében tartózkodhatnak, de hosszú idő telik el addig, amíg kézbe vehetik a kicsiket. Az állandó aggódás, a kevés információ, a bizonytalanság súlyos traumát tud okozni, amely hosszú távon befolyásolhatja a későbbi kapcsolatot is gyermekükkel. A jelenlegi ellátórendszer nagy hiányossága, hogy az anyáknak ebben a rendkívül nehéz időszakban nincs lehetőségük pszichológusi megsegítést kapni. A megrázó, korai élmények azonban ott maradnak tudatuk mélyén, feldolgozatlanul. A művészetterápia segítségével szerettünk volna hozzájárulni ezeknek a traumáknak a feloldásához. Az előadásokkal pedig, hogy kellő információval rendelkezzenek a koraszülöttségről, a koraszülött ellátásról és a hosszútávon várható következményekről.

A tevékenységünk tapasztalatai

Az általunk indított kezdeményezés több ponton újszerű volt: egyfelől három koraszülött-ellátó intézmény szakembereinek együttműködése és szakmai tudása kumulálódott a programban, amely jóval nagyobb rálátást , szinte az egész ellátórendszer működését, s a "betegút" végig kísérését tette lehetővé szakmai szempontból . Másfelől pedig összekapcsolta a mély szakmai tudást (kutatások) a praktikus hétköznapi ismeretekkel (szoptatási tanácsadás), valóban kompetens helyzetbe hozva ezzel a szülőket. (volt édesapa és pár nagymama is a résztvevők között). Harmadfelől pedig összekapcsoltuk az ismereteket a megéléssel, azaz volt lehetőségük az anyukáknak az egyes érintett témák mentén aktiválódó friss vagy régebbi rossz emlékeik feldolgozására az edukációt időben körbe ölelő mentálhigiénés alkalmak biztosításával.

Tapasztalataink alapján az érintett édesanyák - a kezdeti hárítást követően - a segítő, bevonó személyes és négyszemközti beszélgetések mentén egyre nagyobb bizalommal fordultak a program felé. Mivel ez egy új kezdeményezés volt, egy első lépés, ezért viseli ennek a ténynek a "gyerekbetegségeit". Például, hogy sokkal több előkészítő időre van szükség az ellátókörökből az orvos-beteg, védőnő-beteg, pszichológus-beteg bizalmi kapcsolatokból arra, hogy a tényleges célpopulációt érdemben ilyen közvetett módon el lehessen érni, és a hárítással megküzdve meg lehessen nyerni egy ilyen kezdeményezésnek. Ennek okán a mi programunk is lassan érte el népszerűségét, ami a létszámban is megmutatkozott. Mentálhigiéné

A mentálhigiénés megsegítés kapcsán különösen beigazolódott, hogy a keletkező problémákat helyben jó orvosolni, azaz akkor kell a segítség, amikor az anyukák a legnehezebb helyzetben vannak, és ez pedig még a kórházi tartózkodáson belüli időt jelenti. Itt az édesanyák egy krízisen és gyászfolyamaton mennek keresztül, amivel egyedül küzdenek meg, hiszen még a társuk sem tud ott lenni velük sok esetben az otthoni teendők, nagyobb gyerekek miatt. Ennek okán a mentálhigiéné is behúzódótt a koraszülött osztályra (Péterfy), a kórtermekbe, igazodva a kórházi napirendhez, az édesanyák lefoglaltságaihoz. (így például a szoptatás idejére szünet volt, vagy aki hamarabb végzett, azzal folytattuk, a többiek becsatlakoztak, stb.) Ide, a koraszülött osztályra csatlakozott be hozzánk egy-két, közben már frissen hazaengedett anyuka is, akik otthonról jártak már vissza az osztályra. Fontos volt tehát felismerni azt a tényt, hogy ebben a betegút - folyamatban, amelybe hirtelen, felkészületlenül csöppentek bele a mamák, az az egyik legtöbb megsegítést igénylő állomás, ahol a kórházat elhagyva, arra törekedhetünk, hogy lehetőleg ne vigyék haza magukkal a traumát, a feldolgozatlan rossz emlékeket is, hogy a további életüket ne bűntudattal, önhibáztatással és veszteségélménnyel, esetleg túlzott aggodalommal éljék, amely kihat a családi működésre, és a gyermekkel való anyai kapcsolatra. A krízis, a gyász lezajlásának segítése, az erőforrások mozgósítása a megküzdésre nagy segítséget jelentett az anyukáknak ahhoz, hogy a következő nagy szorongató kérdéssel szembe tudjanak nézni: "-Hogyan tovább kórház nélkül"? "-Akkor most az én gyerekem beteg vagy egészséges?" "-Elég jó anya leszek-e ha még a születés sem úgy sikerült ahogy elterveztem?" Ahhoz, hogy a kórházi eseményeket túlélni akaró édesanyák több hetes, hónapos várakozás után végre kiszabadulva a "normális életbe" ne csak eltemetni akarják a múltat, hanem feldolgozni is, ahhoz adekvát segítséget jelentett a koraszülött osztályon belüli mentálhigiénés megsegítés. A klinikai szakpszichológus - művészetterapeuta vezetőpáros azért bizonyult nagyon hatékonynak ebben a nehéz élethelyzetnek a megsegítésében, mivel az édesanyák minden maradék erejüket a kórházon belül arra fordították, hogy túléljenek. Ennek okán nehéz volt szavakat találni a felejteni, elfojtani kívánt traumatikus tartalmakra. A krízis és gyász feldolgozása, szupportálása magasan kvalifikált szakembert igényel. A meghatározott instrukcióra készített alkotások emellett képileg segítettek: sűrítették és helyettük elmesélték a kimondhatatlant. Az alkotásokat követő közös megbeszélést és élménymegosztást szinte kivétel nélkül minden résztvevőnél elfájó, gyógyító sírás és jelentős feszültségredukció kísérte. Az átlag 4-5 alkalom végére eljutottunk az édesanyákkal oda, hogy a szorongás enyhült, helyette magabiztos derű áradt belőlük, és aggodalom helyett konkrét tervekben gondolkodtak a hazamenetellel, és otthoni időszak kihívásaival kapcsolatban, s a veszteség helyett a meglévő erőforrásaikra tudtak koncentrálni. S ami a legfontosabb: ezzel a derűs, magabiztos hozzáállással tudtak odaállni az inkubátorhoz, odafordulni a babájukhoz. Azt a tényt, hogy az anyukák által készített alkotások milyen fontos szerepet kaptak a lelki gyógyulásukban és hogy erőforrásként működött abban az élethelyzetben számunkra, talán az bizonyítja a legjobban, hogy mindegyikőjük ragaszkodott hozzájuk, egyikük sem akarta elhagyni, otthagyni az elkészült műveket. Határozottan ragaszkodtak ahhoz, hogy az alkotások a közelükben maradjanak (az ágyuknál, az asztalon a kórteremben).

Összegzés

Azt gondoljuk, hogy ez a pályázat az új kezdeményezés beindítását, a szakorvos, pszichológus kollégák által évek óta dédelgetett álom elindítását tette lehetővé, s amennyiben további pályázatok, források révén tovább élhetne a program, az évek során egyre nagyobb érdeklődésre tartana számot. Mindazonáltal a programban résztvevő szakemberek is bevonódtak, például látszik a mentálhigiénés alkalmak besűrűsödéséből is, hogy a folyamatot a terápia menete, és nem a finanszírozási feltételek határozták meg. Ennek okán a mentálhigiénés megsegítés a pályázati időszak lezárultával sem maradt abba, s önkéntes formában átlag heti egy alkalommal továbbra is tart. Szeptembertől tervezzük szervezett keretek között a program folytatását több kórház koraszülött osztályán is.

A programban résztvevő előadók, terapeuták, segítők:

IV. Tevékenységek időrendben:

IdőpontTevékenység
2017.03.06. edukáció+mentálhigiénéMegnyitó, Regisztráció.
Előadás: Dr. Madarasi Anna: az Aprónép Alapítvány tevékenységének bemutatása.Előadás: Dr. Máttyus Anna tapasztalatok a koraszülött ellátásról.
Előadás: Gráf Rózsa: A longitudinális fejlődéskövetés, mint a korszerű koraszülött ellátás fontos eleme.
2017.03.13.
edukáció+ egyéni mentálhigiéné
Előadás: Dr. Princzkel Erzsébet: A szívbeteg koraszülöttek korszerű ellátása
Előadás: Dr.Tory Vera: A szülők felkészítése a hazaadásra, hasznos tanácsok, eszközök az otthoni ellátásban
Előadás: Dr. Kiss Eleonóra: Az anyatejes táplálás előnyei, fontossága
mentálhigiéné:
Törzsök-Connolly Éva
Nagy Anett
mentálhigiénés megsegítés művészetterápiával Törzsök-Connolly éva
2017.03.27.
edukáció+ egyéni mentálhigiéné
Előadás: Dr. Boross Gábor: Koraszülött ellátás NICII. Koraszülöttek utóbetegségei
Dr. Kalmár Bernadett (SKYPE előadás, Londonból): Meddig jutnak el a koraszülöttek?
mentálhigiéné
Törzsök-Connolly Éva
Nagy Anett
mentálhigiénés megsegítés művészetterápiával Törzsök-Connolly éva
2017.04.03.
edukáció+ egyéni mentálhigiéné
Előadás: Nagy Anett: A longitudinális koraszülött követés tapasztalatai: 1-2 éves kor
Előadás: Rosta Katalin: Korai fejlesztési lehetőségek az ELTE Gyakorló Óvoda és Egységes Módszertani Intézményben.
mentálhigiéné:
Törzsök-Connolly Éva
Nagy Anett
mentálhigiénés megsegítés művészetterápiával
2017.04.11.
mentálhigiéné
Művészetterápiás csoport:
Törzsök-Connolly Éva
Nagy Anett
mentálhigiénés megsegítés művészetterápiával
2017.04.18.
mentálhigiéné
Művészetterápiás csoport:
Törzsök-Connolly Éva
Nagy Anett
mentálhigiénés megsegítés művészetterápiával
2017.04.24.
edukáció+ egyéni mentálhigiéné
Előadás: Gráf Rózsa: Koraszülött követés-Péterfy Sándor utcai Kórház
Fejlődés jellegzetességek 0-3;3-6 éves korban, beavatkozási lehetőségek, fejlesztés
Előadás: Gráf Rózsa: Koraszülött gyerekek olvasás, helyesírás teljesítménye kisiskolás korban
A program zárása
mentálhigiéné:
Törzsök-Connolly Éva
Nagy Anett
mentálhigiénés megsegítés művészetterápiával Törzsök-Connolly éva
2017.04.26.
mentálhigiéné
Művészetterápiás csoport:
Törzsök-Connolly Éva
Nagy Anett
mentálhigiénés megsegítés művészetterápiával


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton köszönjük nélkülözhetetlen segítségét a program megvalósításában Dr. Madarasi Annának a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Gyermek, Koraszülött és Csecsemő Osztálya osztályvezető főorvosának, az Aprónép Alapítvány kuratóriumi elnökének, és Dr. Máttyus Annának a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Rehabilitációs Osztálya osztályvezető főorvosának. Külön köszönjük Dr. Boross Gábornak a Péterfy Sándor utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ Neonatológiai és Csecsemő osztály NICII osztályvezető főorvosának, valamint osztályvezető főnővérnek: Kiss Lászlónénak, és az osztályon dolgozó munkatársaknak a támogatást és a segítséget. Köszönjük Magné Editnek az Aprónép Alapítvány részéről a könyvelésben nyújtott segítséget, valamint Szabó Zoltánné, Zsókának a pénzügyi elszámolásban nyújtott nélkülözhetetlen támogatását. Köszönjük Mohai Ágotának és Kovács Adriennek, hogy munkájukkal segítették a program megvalósulását. Köszönjük továbbá Bényi Katalinnak, hogy éneklésével segítette az érzelmi ráhangolódást. Nagy köszönet illeti Ferenczhalmy Rékát az adminisztrációs segítségért és Csáky Esztert a szellemi támogatásért. Nem utolsó sorban pedig köszönjük Törzsök Istvánnak a kitartó segítségét a technikai, hangosítási, valamint a szerkesztési és kivitelezési feladatoknál, valamint Connolly Izabellának, hogy művészi érzékkel megjelenítette programunk szellemiségét. Valamint köszönjük minden előadónknak, hogy színvonalas előadásaikkal közösen egyedülállóan gazdag programot hozhattunk létre!

A Szervezők








Az alábbiakban olvashatják beszámolónkat a MOL Gyermekgyógyító Programra, az Aprónép Alapítvány a Gyermekek Megsegítésére által beadott pályázatunk keretein belül 2015/2016-os év során megvalósult élményterápiás évközi rehabilitációs munkáról és nyári specifikus élménytáborainkról.

MOL-Gyermekgyógyító Program 2016
"Ó, ha csillag volnék"


Osztályunk bemutatása:

A Szent János Kórház és Észak- budai Egyesített Kórházak Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Osztálya országos ellátási körű, s mint célzottan gyermekpszichiátriai rehabilitációt nyújtó ellátóhely – intézményünk egyedüli a hazai egészségügyben. Feladatunk a betegség megjelenésének, ill. felismerésének pillanatától a társadalmi reintegrációig tartó, aktív gyógyító – gondozó- tanító – kommunikációs- szocializációs munka.
Rehabilitációs részlegünk járóbeteg szakrendelést és osztályos ellátást is folytat. A programunk célcsoportját azon pszichiátriai betegek alkotják, akik egyrészt az ambuláns szakrendelésünkön keresztül osztályos felvételre kerülnek, másrészt a járóbeteg-ellátásban részesülő gyermekek, fiatalok. Az alábbi kórképekben szenvedőket látjuk el: Hangulatzavarok, ADHD, pszichoszomatikus kórképek, evészavarok (anorexia nervosa), szorongásos kórképek, magatartászavar, beilleszkedési problémák, tanulási zavar, az indulati élet szabályozásának nehézségei, érzelmi zavar, krónikus szomatikus betegségeket kísérő pszichés problémák, pervaziv fejlődési zavar, nehéz szociális miliőben élő, ill. bántalmazott gyermekek.
Részlegünkön diagnosztikus csoportok formájában térképezzük fel a pszichés állapotot, ezt követően kerülhet sor egyéni, ill. csoportos formájú komplex pszichiátriai rehabilitációs terápiára. Ezen kívül táborok formájában év közben és a nyári időszakban zajlik rehabilitációt célzó ellátás. A rehabilitációban résztvevő gyermekek a részletes kivizsgálást követően kórállapotukból adódóan általában hosszabb ideig tartózkodnak az osztályon. Az általunk folytatott rehabilitáció lényege a „képessé tétel”: elsősorban csoportos formában lehetőségük nyílik belső munkára az érzéseik és élményeik mentén (művészetterápia), új készségek elsajátítására (élményterápia), ezek begyakorlására, majd a közösségbe való fokozatos visszaintegrálásukkor azok alkalmazására (pl. az asszertív kommunikáció). Ezek alkotják a komplex pszichiátriai rehabilitációs rendszerünket.

A Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Rehabilitációs Osztály és szakambulanciája (Neurózis Szakambulancia) által éves szinten ellátott esetszám 550 – 650 közé tehető. 250-300 esetet részesítünk a kivizsgálást követően vázolt terápiás tervnek megfelelően hosszú távú, ismétlődő rehabilitációban.

Osztályunk komplex pszichiátriai rehabilitációs rendszerének kiépülése a MOL-Gyermekgyógyító Program segítségével:

Intézményünk 2014 óta folyamatosan pályázati támogatásban részesül a MOL- Gyermekgyógyító Programja keretén belül. Intézményünk komplex pszichiátriai rehabilitációs rendszerének szellemében 2014-ben művészetterápiás, 2015-ben pedig élményterápiás programok éves finanszírozását tette lehetővé ez a pályázati forrás, segítve az intézményünk célkitűzését, a minőségi gyermekpszichiátriai eszköz- és emberi erőforrás feltételeinek megteremtését. Munkánk lényege a rehabilitáció, amely komplex terápiát jelent művészet- és élményterápiás eszköztárral. Az elmúlt két évben elnyert pályázataink hathatós anyagi támogatásával az egyes években megfinanszírozott terápiás módszer folyamatos terápiás munkává vált az osztályos és ambuláns keretek között ellátott gyermekek és fiatalok körében. Programunk legfőbb célja, hogy hidat képezhessünk az intézmény izolált körülményei és a valós szociális élethelyzetek között, a hospitalizációs ártalmak csökkentése, a gyermekek, fiatalok mihamarabbi társadalomba történő reintegrációja és reszocializációja érdekében.

Dr. Máttyus Anna gyermekpszichiáter osztályvezető főorvos a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály korábbi szakorvosa már részt vett a Segíthetek? 2012-es MOL Gyermekgyógyító Program nyertes pályázatának megalkotásában és gyakorlati megvalósításában. Ennek a sikeres szakmai programnak meghonosítását tűzte ki céljául 2013-tól a Rehabilitációs Osztály terápiás hatékonyságának növelése érdekében. A pályázati lehetőségekben az 1991-ben alapított Aprónép Alapítvány érkezett segítségünkre, amelynek az alapító okiratban megfogalmazott célja tömören összefoglalva minden olyan tevékenység, ami a gyermekek egészségének javítását célozza meg. Az alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Madarasi Anna Ph.D gyermekgyógyász főorvos (a Szent János Kórház és ÉBEK orvos igazgató helyettese), a tagok: Papp János színművész és Klein Péter vállalkozó. Az alapítvány legfőbb feladatának azt tartja, hogy segítse a Budai Gyermekegészségügyi Központ megalakulását, mely mind földrajzilag, mind a szakmai irányítás tekintetében önálló, a kor követelményeinek megfelelő ellátást nyújt a Buda és környező agglomeráció gyermekei részére. Az Aprónép Alapítvány fő célja mellett több, kisebb léptékű feladatot is magára vállal: folyamatosan segíti a Szent János Kórház gyermekellátását orvosi műszerekkel, támogatja a krónikus beteg gyermekek élménytáborait.

Az osztályos háttér és az alapítvány közös munkája révén lehetőségünk nyílik a gyermekek, a család és az iskolai-óvodai közösségek, nevelési tanácsadók, pszichiátriai intézmények által jelzett problémák, nehézségek alapos feltérképezésére és rendezésére, rehabilitációjára -az országban egyedülálló módon- a 3-23 éves korú gyermekek, fiatalok számára. Az egész országból irányítanak hozzánk az aktív ágyakkal rendelkező osztályok gyermekeket rehabilitáció céljából, elsősorban súlyos, halmozott problémával küzdő gyerekeket, fiatalokat.

Az élményterápiák terápiás tapasztalatait Dr. Máttyus Anna osztályvezető főorvos összegzi:
"A Budai Gyermekkórház Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Rehabilitációs Osztályán, az Aprónép Alapítvánnyal közösen elnyert MOL pályázat támogatásával az elmúlt év során egy olyan komplex élménypedagógiai és élményterápiás programot valósíthattak meg, melynek lényege az aktív gyógyító, gondozó, tanító, kommunikációs, szocializációs munka élmény centrikus módszerekkel való kiegészítése.
Az élményterápiás- és élménypedagógiai módszerek sokszínűségének köszönhetően a programsorozat széles életkori övezetet érintett (3-18 évesek), több formában valósult meg (pl. állat asszisztált terápia egyéni-, és csoportos formában is), és az osztályon dolgozó szakemberek mindegyike a saját szakterületéhez tudta igazítani a módszer különböző elemeit (pl. gyógypedagógusok által vezetett tábor enyhén értelmi fogyatékos gyerekek számára, pszichológusok által vezetett élményterápiás tábor államilag gondozott gyerekeknek).
A gyermekkorban előforduló kórképek (hangulatzavar, érzelmi zavar, magatartászavar, szorongásos zavarok, evészavar, autizmus spektrumzavar, ADHD) jelentős negatív hatással vannak a gyermekek mindennapi életére, kortárskapcsolataira, iskolai teljesítményére, ami gyakran alacsony önértékeléshez, inkompetencia érzéshez, beszűkült társas kapcsolatokhoz vezet. Az egész éves programsorozat során a gyerekeknek, fiataloknak lehetőségük van biztonságos, elfogadó környezetben olyan élményeket megélni, melyek segítenek nekik megtapasztalni saját képességeiket, kompetenciájukat, ezzel erősítve megküzdési stratégiáikat, valamint a szakemberek által teremtett helyzetek lehetőséget teremtenek a társas együttlétre, ami csökkentheti az elszigeteltség érzését, és fejlesztheti a gyerekek szociális készségeit (növeli az egymás iránti együttérzést, toleranciát és elfogadást, fejleszti a kommunikációs készségeket).
A programok élményterápiás jellege új világot nyithat meg a gyermek előtt, aki így kifejlesztheti az önmaga és környezete feletti kontrollt, amelynek megtapasztalása elengedhetetlen a normális fejlődéshez, az öntudat kialakulásához, az interperszonális viszonyok kialakításához és fenntartásához.
Összességében a gyerekek önbizalma, önértékelése növekszik, önmagukról alkotott képük pozitívan változik, egymás iránt megértőbbek, elfogadóbbak lesznek, így képessé válnak a későbbiekben, az intézmény szárnyai alól kikerülve, az életükben jelentkező kihívások hatékonyabb leküzdésére."


A Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Rehabilitációs Osztálya eddigi tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a rehabilitációs terapeuta nővérek által vezetett, az alkotófolyamatra épülő foglalkozások, és a szakdolgozók (pszichológus, gyógypedagógus, pszichodráma csoportvezető, mentálhigiénés szakember) által vezetett csoportos, művészetterápiás jellegű önismereti foglalkozások, programsorozatok igen értékes kiegészítői voltak az egyéni pszichoterápiának, családterápiának. Számos evészavaros gyermeket az alkotás örömén keresztül sikerült először „megszólaltatni”. De a súlyos szociális helyzetben lévő viselkedészavaros gyermekek számára is az alkotás és az azt biztosító elfogadó, biztonságos légkör tette lehetővé a kapcsolódást, amin keresztül megtalálhattuk a közös hangot és mélyíthettük a személyes motivációt a változásra.
2014 nyarától művészetterapeutával bővült terápiás teamünk: Törzsök – Connolly Éva diplomás képzőművészeti pedagógiai terapeuta és komplex művészetterapeuta, meseterapeuta. Az ő komplex művészetterápiás tevékenységének osztályunkra történő integrációjában pótolhatatlan segítséget jelentett a tavalyi év MOL-pályázat- Új Európa pályázati támogatási lehetősége, amely segítségével mennyiségi és minőségi eszközök beszerzésére vált lehetőség. Az általa vezetett művészetterápiás program az integráció jegyében telt ép értelmű, sajátos nevelési igényű, a pszichés fejlődés zavaraival küzdő (tanulási, magatartásszabályozási zavarok) gyerekek számára. 2014-től, osztályunkon végzett munkája eredményeként megszervezésre került az általunk ellátott gyermekek és fiatalok napirendbe foglalt, rendszerszerű terápiás foglalkoztatása a művészetek által (nyitott és zárt, diagnosztikus és terápiás célú korosztályos csoportok, egyéni terápiák, foglalkozásterápiák).

Komplex pszichiátriai rehabilitációs rendszerünkben a művészetterápiás programunk mellett a gyermekek és fiatalok élményterápiás módszerekkel történő megsegítése is fontos szerepet kap, amelyet a korábbi osztályos hagyományokat kiszélesítve, 2015-ben sikerült színvonalas programokkal bővítenünk, szintén a MOL-Gyermekgyógyító programnak köszönhetően.

Ennek keretében a gyermekek számára szükségleteiknek megfelelően, korosztályok szerint élményterápiás táborokat is szervezünk. Évközben kéthetes turnusokban 20-25 fő vesz részt csoportos rehabilitációs folyamatban (élmény-és művészetterápiás jellegű csoportok, önismereti csoportok, képességfejlesztő gyógypedagógiai csoportok). A hosszú távú rehabilitációban részt vevő gyerekek, fiatalok 20-25 fővel egyéni és/vagy csoportos terápiában részesülnek. Nyáron az iskolai időszakot követve kb. 70 fő vesz részt rehabilitációt célzó táborainkban.

A rehabilitációs munkáról Helyes Júlia, osztályunk pszichológusa osztja meg tapasztalatait:
"A rehabilitáció nagyon összetett folyamat, művészetterápia, élményterápiák gazdag eszköztárukkal a gyerekek gyógyulását nagy mértékben segítik. Osztályunkra sok olyan fiatal kerül, akik életük során csalódásokon, fájdalmon, traumán, bizalomvesztésen estek át. Önértékelésük nagyon mélyen van, hozzájuk a szavak szintjén nehéz eljutni, de az élményterápiákkal meg lehet őket szólítani. Egy-egy alkotásban, vagy közös játékban meg tudják élni, hogy hatni tudnak a világra. Megtapasztalják, hogy képesek valamit megalkotni ,létre hozni. Újra visszakapják, vagy megkapják a hitüket saját magukban. Látni, ahogy az általuk készült rajz, agyagszobor vagy akár egy bábjáték közben kirajzolódik a saját élettörténetük egy része. „Az élményterápia olyan, mint játszva tanulni, tapasztaláson keresztül fejlődni..” Olyan is előfordul azonban, hogy az emberekhez kötődő terápiák már nem tudják feloldani a gyerekben nyomot hagyott sérüléseket. Ilyenkor egy másik, feltétel nélkül szerető és elfogadó élőlény még segíthet. Volt olyan kis beteg, aki már évek óta a szűk családon kívül nem kommunikált a világgal, a kutyaterápiában lassan oldódott, elindult a kommunikáció. A MOL programtól érkező támogatás, nekünk is erőt ad az által, hogy megéljük, hogy figyelnek a munkánkra, fontosnak érzik amit az általunk gondozott fiataloknak próbálunk adni."

Az élményterápia jótékonyan segíti elő a pszichiátriai rehabilitáció egyéni terápiás munkáját is. Ferenczhalmy Réka pszichológus szerint
"Az egyéni terápiákat remekül kiegészíti az élményterápia, oda-vissza hatásban lehet dolgozni. Ha valamilyen témáról szó van az egyéni ülésen (pl. kiállás, határaink megérzése és képviselete a kapcsolatokban, asszertivitás), akkor nagyon fontos, hogy túl azokon a helyzeteken, amit pl. a serdülő a saját életéből, múltjából vagy jelenéből hozni tud, lehet meríteni az élményterápiás foglalkozásokon történtekből, amiket a terapeuta is lát (vagy a csoportvezető elmondja). Így közvetlenül kiderülhetnek pl. a félreértések, torzítások, mivel össze lehet rakni, ki hogyan látta és ki hogyan élte meg az adott helyzetet, amivel tovább lehet dolgozni egyéniben. A tapasztalatokkal, azok szerveződésével dolgozunk, nyilván kiemelkedően fontos, hogy legyenek közvetlen megtapasztalások, amikkel közösen lehet dolgozni."

Az alkalmazott élményterápiák

A komplex pszichiátriai rehabilitációs programunkban az osztályunk által ellátott teljes gyermekpopulációra gondoltunk mind korosztály, mind pedig ellátási igény szerint. Ennek okán például a gyógypedagógiai fókuszú fejlesztő programmal dolgozó, idén alakuló bábműhelyünkkel inkább a kisebb korosztályt, a szintén idén alakuló, mélyterápiás indíttatású színházterápia és drámaterápia- műhelyek pedig a serdülő fiatal korosztályt célozzák meg.

Makk Andrásné, osztályunk gyógypedagógusa mesél a bábról:
"A bábjáték lényege tárgyak "átlelkesítése", amely a kisgyermek mindennapjainak része: a kilincs, a kenyérdarab ,a kavics is életre kel a kezében , mozog és beszél.
A bábozás lehetőséget ad a gyermeknek arra, hogy közvetve mutassa meg önmagát egy vele kapcsolatban lévő, de mégis tőle különböző, általa életre keltett bábu közvetítésével, mégis őrizve gyermeki énjét."

A gyógypedagógiai táborok Szuromi Fanni gyógypedagógus véleménye szerint „komplex élménytáborok, mivel a gyerekek részt vehettek mese-, báb- és zenei foglalkozásokon, valamint mozgásos játékokban. Általános tájékozottság fejlesztés keretében az adott évszakról, ünnepkörről játékos formában próbáltuk új információkkal, szokásokkal megismertetni őket. Egy alakalommal járt nálunk a Hagyományok Háza, akik komplex foglalkozásuk keretében, a húsvéti ünnephez kapcsolód népi hagyományokkal, játékokkal ismertették meg a gyermekeket. Két alkalommal pedig a Mesemúzeumban látogattunk el, ahol a résztvevő gyerekek átélhették, milyen mesehősnek lenni. A mindennapi életben hasznosítható tudás és készségek fontosságát is szem előtt tartottuk a szervezéskor, a külső programokra való eljutáskor, a közlekedés szabályait gyakoroltuk, a közös főzések-sütések alakalmával pedig a mértékegységekkel, az alapanyagokkal ismerkedtünk.
A 4 tábor tematikája a fent említetteken kívül követte az évkört és annak jeles ünnepeit: ősz, advent, farsang és húsvét ihletésű játékokkal, programokkal vártuk a gyermekeket.
A táborban résztvevőkkel integráló vagy speciális gyógypedagógiai iskolákon, gyermekotthonokon keresztül vettük fel a kapcsolatot. Olyan gyermekeket invitáltunk meg, akik értelmi képességiek enyhe elmaradása mellett, érzelmi-, hangulati vagy magatartás nehézségekkel küzdenek."


Lisznyai-Mindák Cecília pszichológus, pszichodráma-asszisztens, a dramatikus módszerek terápiás hatásairól mesél:
"mindkét módszer: a színházterápia és a pszichodráma is csoporttal dolgozik, alapvetően a testi megélést helyezi előtérbe, ezért jól ötvözhető módszerek. A serdülők esetében, akiknél a verbális kifejezés, érzéseik felismerése, valamint azok rendezése problematikus lehet, nagy segítséget nyújthatok azok rendezésében, illetve korrektív élmények megélésében."

További élményfókuszú foglalkozásterápiánk a kutyaterápia, a kézműves elemekkel egybekötött jógafoglalkozás, a filmklub inkább egyedi módon segítik a szociális készségek fejlődését, megtapasztaltatja az örömteli közös munkálkodást.
Az élményterápiát alkalmazó gyermekpszichiátriai rehabilitációban nagyon hatékony segítség a kutyaterápia, amelyről a rehabilitációs programunkban részt vevő A Kutyával az Emberért Alapítvány képviseletében Varga Viktória habilitációs kutyakiképző és kutyaterápiás felvezető mesél:

"A foglalkozásokról összességében elmondható, hogy a kutyák feltétlen szeretete, együttműködési készsége akaratlanul is jobb kedvre derítette, aktivitásra késztette a zárkózottabb gyerekeket is. A kutyák által szolgáltatott különféle ingerek (érintés, simogatás, a mozgás látványa, stb.) és az élő állat irányításával, kontrollálásával járó intellektuális kihívás jótékony hatással volt rájuk. A terápiás kutyák alkalmazása jótékonyan hatott a gyermekek érzelmi fejlődésére, általa felkelthető és növelhető volt a gyermekek motivációja, valamint a kutya segítségével könnyebben alakulhatott ki személyes kontaktus olyan gyerekekkel is, akik bizonyos mentális zavar vagy trauma hatására nehezebben lépnek kapcsolatba a többi gyerekkel vagy akár a segítő szakemberrel. A kutya erős motiváló tényezőként hatott, mely megnyilvánult a gyermekek megnövekedett figyelmi készségében és együttműködési hajlandóságában (mind a szakemberrel mind pedig a társaikkal szemben). Ily módon tehát a kutya közvetett, de nagyon fontos hatást gyakorolt a fejlesztés kimenetére, mely gyorsabban haladhatott előre, és a kitűzött célok hamarabb, illetve a csoportvezető szakember részéről kevesebb energia befektetéssel voltak elérhetők."

Szintén az élményterápia körébe tartozik a mozgás, amelynek a gyermekekre kifejlesztett változatát kreatív kézműves foglalkozásokkal ötvözte, a programunkban segédkező Hegedűs Andrea jógaoktató, iparművész:
"a programsorozatunk célja az volt, hogy játékos, alkotó, kreatív foglalkozásokon keresztül gazdagodjanak élményekkel a gyerekek.
A programok olyan olyan kézműves foglalkozások voltak amit a kisiskolások könnyen elsajátíthattak és a közös együttlét élményén túl a kognitív képességeiket fejlesztette.
A kreatív foglalkozást jóga gyakorlatokkal egészítettük ki, ami a reggeli napindításhoz megadta a kellő mentális ellazulást, ráhangolódást a közös együttlétre, az egyéni alkotáshoz, továbbá összeszedettséget eredményezett.
Keretet adott a napunknak a foglalkozás előtti testmozgás majd rövid beszélgetés és befejezésül ismét a lezárásnál rövid lazítás majd röviden az értékelése a napnak, ki hogy érezte magát, mi tetszett a legjobban, melyik foglalkozás."


Programjainkkal gondoltunk a speciális igényekre is:
Az élményterápiák keretében Gráf Rózsa gyógypedagógus, az ELTE BGGYK adjunktusa és Csáki Eszter klinikai szakpszichológus vezetésével rendezzük meg idén is a nyári, turnusos, korosztályos rendszerben működtetett életmódváltást célzó élményterápiás táborunkat is, amelyet a Budai Gyermekkórház szakrendeléseiről hozzánk irányított szomatikus betegek részére szervezünk meg. "A testi panaszaik (obesitas, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, pajzsmirigyműködési zavarok) kialakulásában, ill. azok következményeként pszichés tényezők azonosíthatóak. Célunk egy egészségesebb életmód szemléletének kialakítása és elsajátíttatása. A gyerekek és fiatalok önismereti munkáját heti két alkalommal a szülők is kísérik, szintén csoportos formában."

Osztályunkon több évtizedes hagyomány a mélyszociális helyzetben lévő, elhanyagolt gyerekek, gyermekotthonban nevelkedő gyermekek megsegítése. Szintén az élményterápiás program részeként szervezünk évközbeni és a nyári szünidei táborokat számukra. Az élményterápiás táborban a való élethez közeli élményeket teremtünk, amelyeket biztonságos, elfogadó környezetben élhetnek meg, ezáltal tapasztalatokat szerezhetnek a későbbi nevelőotthonon kívüli életre (közös sütés-főzés, a közös költségvetés megbeszélése a programok kapcsán, formális és informális helyzetek közösségi elvárásai pl. játszótéren). Olyan új módszerek, eszközök kerülnek a birtokukba, amelyek személyre szabottak, hatékonyak a hétköznapokban, támogatják az önérvényesítésüket, a nehézségek leküzdését, fejlesztik egyéni és szociális kompetenciáikat – ezzel erősítve megküzdési stratégiáikat a reszocializációs folyamat részeként.

Helyes Júlia, a mélyszociális helyzetű gyerekek táborát vezető egyik pszichológusunk foglalja össze a tapasztalatait:
"A gyermekotthonokban, lakásotthonokban élő gyerekekre gyakran jellemző a negatív énkép, a problémahelyzetekben a külső kontrollos megoldási módok preferálása, fejletlen szociális készségek. A gyakran súlyos érzelmi- és magatartászavarral küzdő, intézeti keretek között nevelkedő gyerekek számára a „hagyományos”, szintén intézeti keretek között zajló terápiás módszerek kevésbé bizonyulnak hatékonynak. Az élményterápiás módszerek azonban lehetővé teszik számukra a tapasztalat útján való tanulást (a frontális munkával szemben), a saját komfortzónájukon kívül eső élmények megtapasztalását biztonságos környezetben (számukra pl. az is komfort zónán kívül eshet, hogy csapatban dolgozzanak, vagy hogy kihívást jelentő helyzeteket egyáltalán megpróbáljanak megoldani), és így az új élmények megélésén keresztül megtapasztalhatják a kontroll érzését, hogy „képesek” hatással lenni környezetükre, ezáltal megküzdési stratégiáik fejlődnek, a kontroll érzése „belsőbbé” válhat, önértékelésük nő, énképük pozitív irányba változik. További, a program által megcélzott fejlesztendő területek: együttműködés, szabálykövetés, figyelmi funkciók, érzelemszabályozás, kezdeményezőkészség, önreflexiós képesség.

A táborok kerettörténete (pl. kincskereső tábor, nyomozó tábor) és a rá épülő feladatok elég tág keretet adtak ahhoz, hogy minden gyerek a maga képességei és igényei szerint vehessen részt a tevékenységekben és a programokon, és ezáltal sikerélményhez jusson.
A nagyszámú felnőtt segítő bevonása elengedhetetlenül fontos volt a gyakori konfliktuskezelés megtámogatásához és ahhoz, hogy a gyerekek egyéni figyelem iránti fokozott igényére tudjunk reagálni. Egyfelől ha egy gyereket ki kellett emelni az adott konfliktushelyzetből, lehetősége volt egy felnőttel a megnyugváshoz elegendő időt eltölteni, másrészt minden gyereknek lehetősége volt kétszemélyes helyzetben egy felnőttel együtt részt venni strukturált vagy strukturálatlan tevékenységekben."


A komplex rehabilitáció egész napos elfoglaltságot jelent az ellátottak számára. A délutáni foglalkozások egyik visszatérő formája a filmklub, amelyről Pers-Kovács Gábor pszichológus, a program felelőse mesél:
"Intézményünkben délutáni foglalkozás kereteiben többek közt az egyik népszerű program a Filmklub; itt rendszerint a gyerekek életkorának megfelelő, szórakoztató meséket, rövid animációs filmeket vetítünk, aminek elsődleges célja a tartalmas és könnyed délutáni időtöltés az osztályunkon kezelt gyerekek számára. Ennek keretében a film megtekintése után a látottakról beszélgetünk; a gyerekek megoszthatják egymással érzéseiket, gondolataikat, benyomásaikat, amelyek a film kapcsán megfogalmazódott bennük. A közös beszélgetés során átélhetik, hogy szabadon kifejezhetik és megoszthatják egymással egyéni élményeiket.
A filmes élmény feldolgozásának másik népszerű kifejezési módja a filmmel kapcsolatos élményeik képi kifejezése, ami a gyerekek számára az önkifejezés egyik leghatékonyabb módszere.
A változatos alkotási technikák; rajzolás, festés vonzóbbá és izgalmasabbá teszi az önkifejezés eme módját a gyerekek számára, ami jótékony hatással van az általános közérzetükre, gyógyulásukra. A mindennapi kórházi létet ez otthonosabbá teszi számukra, illetve fejleszthetik, megélhetik önnön kreativitásukat, aminek hosszú távú pozitív hozadéka az önkifejezés készségének megerősödése."


Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Rehabilitációs Osztály team-je

Budapest, 2016. 07. 28.


Amikor az élmények jelentik a gyógyulást

A Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Osztályán élményterápiás módszerekkel segítenek a mentális problémákkal küzdő gyerekeken, akik közül sokan itt kapnak először hathatós segítséget. Az osztályvezető főorvossal, dr. Máttyus Annával és kollégáival az élményterápiás módszerek hatékonyságáról, és a jelenleg is folyó élményterápiás táborokról beszélgettünk.

...tovább






”Ó, ha csillag volnék”

Örömmel tájékoztatjuk kedves betegeinket, hogy a MOL Gyermekgyógyító Programra, az Aprónép Alapítvány a Gyermekek Megsegítésére által beadott pályázatunkat

ismét sikeresnek ítélték!

Az így elnyert támogatási összeggel lehetőségünk nyílt a művészet- és élményterápiás évközi rehabilitációs munka és nyári specifikus élménytáborok költségeinek finanszírozására a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.
Olyan komplex élményközpontú programot valósíthatunk meg az aktív gyógyítógondozó-tanító-kommunikációs-szocializációs munkánk során, amely a terápiás folyamatban a gyermek önbizalmát és önértékelését növeli, flow- és sikerélményt hordoz magában és a belső értékek és erőforrások mobilizálását célozza meg.

A támogatási programot az osztály szakképzett munkatársai által, egyéni és csoportos foglalkozások keretében valósítjuk meg.

Címünk: 1025 Budapest; Ali utca 14.
Tel: 06 1 345 0601


Új programjainkra szeretettel várjuk gyermeküket!








Az alapítvány 2014-ben MOL Pályázaton 1 millió forintot nyert a Szent János Kórház Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Osztályán megvalósuló művészetterápia bevezetésére. A program megvalósult, melynek eredményéről Törzsök-Connoly Éva művészetterápeuta számol be
a Pszichiátriai Szakdolgozók XVI. Országos Konferenciáján.

A ppt file megnyitásához kattintson az alábbi képre.








Az Esélyegyenlőségi, Foglalkoztatáspolitikai és Kisebbségi Bizottság 2009.évi ESÉLYEGYENLŐSÉGI célú bizottsági keret pályázatán az alapítvány 150 000 forintot nyert, melyből halmozottan sérült gyermekek részére vizi élményterápiás kurzust szervezünk 2009. októberétől.




2010. június 19-26-ig a II. kerületi Lions Klub Vácrátóton a Velo-tanyán halmozottan sérült betegeknek és hozzátartozóiknak szervezett táboroztatást. Ehhez alapítványunk 110 000 Ft-al járult hozzá.




A 2009-es adó 1% -ból 903 742 Ft gyűlt össze Alapítványunk számára. Minden támogatónknak nagyon köszönjük a segítséget.